A lapostető egy időben hirtelen lett elterjedt, majd csökkent népszerűsége, hiszen sokan rossz tulajdonságot társítottak velük kapcsolatban, ám hála a modern megoldásoknak az utóbbi években ismét egyre elterjedtebbek a lapostetős ingatlan megoldások. Ennek több oka is lehet, de ahhoz, hogy megfelelő végeredményt kaphassunk mindenképp érdemes figyelembe venni néhány tényezőt. Ahhoz hogy senkit se érhessen váratlan meglepetés, az alábbiakban összefoglaltuk mikkel is számoljunk lapostető tervezésekor a kellemetlenségek elkerülése végett.
Lapostető hajlásszöge
A lapos tető hajlásszöge 0-5% között kell legyen. A lejtésmentes vagy árasztott tetőn a víz megáll, mely nyáron hűt, télen szigetel, tehát hőtechnikai okokkal indokolható létjogosultsága is lehet. Magyarországon azonban ritkán alkalmazott megoldás, csak kísérletező kedvű építtetők esetében találkozhatunk. A járható, hasznosítható tető optimális hajlásszöge 1-2%, azaz méterenként 1-2 centimétert lejt. A víz már megfelelően elfolyik, ugyanakkor a felület használati szempontból még majdnem vízszintes.
Lapostető szerkezete
A lapos tető építése valóban nagy körültekintést és szakértelmet igényel már a tervezési fázisban is. Maga a tartószerkezet egyszerűnek mondható, hiszen egy szilárd födémet kell építeni. Ami rákerül, vagyis a födémszerkezet és a szigetelő rétegek viszont ténylegesen komoly tervezést igényelnek. Egyrészt jó minőségű anyagokból, pontos lejtésviszonyokkal és csomóponti megoldásokkal kell vízhatlanná tenni a fedést, és megbízhatóan védeni az időjárás szélsőséges hőhatásai, valamint a mechanikai sérülések ellen is.
A lapostető födémjének egységes egészként kell működnie páratechnikai és hőszigetelési szempontból is. Ez döntően azt jelenti, hogy a szerkezetben sehol sem képződhet páralecsapódás, amely télen megfagyva a fedés és szigetelések önbontását eredményezheti.
Lapostető hővédelme
A lapos tetők hőszigetelésének kérdései a tetőtér beépítésekéhez hasonlóak. A szilárd szerkezet felett, a hőszigetelés alatt az áthatoló páramennyiséget párazáró fóliával kell semlegesíteni, és el kell vezetni. Amennyiben ez a párazáró réteg egyben a vízszigetelő anyag, akkor az úgynevezett fordított rétegrendről beszélhetünk.
Amennyiben a vízszigetelés a hőszigetelés felett van, úgy a hőszigetelést víz nem éri, fagyállósága, vízállósága nem követelmény. A szálas kőzetgyapot-termékek tökéletesen megfelelnek erre a célra. Ugyanakkor ebben az esetben a felső vízszigetelő réteg alól is ki kell szellőztetni a párát.
Lapostető fényvédelme
A lapos tetők másik sarkalatos pontja a fény- és mechanikai védelem. A forró nyári nap UV-sugarai a vízszintes felületeket veszik igénybe leginkább. A tetőfedések bitumenes vagy műagyag alapanyagú szerkezetei, erre a legérzékenyebbek.
Lapostető mechanikai védelme
A jégverés, szél, a fagy vagy egy egyszerű antennaszerelő tetőn járása is sok kárt tud okozni. Ezért azokat a megoldásokat, ahol ezek ellen csupán egy fényvédő bevonat véd, raktárcsarnokok tetején érdemes csak használni. Minden más esetben érdemes speciális védőréteget is bekalkulálni a szigetelő rétegek közé. A családi ház tetejét kihasználó terasz vagy zöldtető szintén védheti a meglévő szigetelést.
Lapostető vízelvezetése
Lapostető tervezésekor 25-50 négyzetméterenként szükségünk lehet egy összefolyóra. A külső vízelvezetés mellett szólhat az a tény, hogy hiba esetén legfeljebb a párkány, esetleg a fal ázhat el. Belső vízelvezetés esetén ez nem fordulhat elő, viszont az épületben vannak a lefolyócsövek, továbbá a lefolyó esővizet még ki is kell vezetni az épületből. Az e szakaszokon jelentkező hiba vagy dugulás a lakásban okoz beázást. A legjobb megoldás a tökéletes minőségű belső vízlevezetés lombfogós, tisztítható összefolyóval.
Lakóházon lapostetőnek akkor van igazán létjogosultsága, ha használjuk is teraszként, zöldfelületként. Ebben az esetben ugyanis magasabb lesz házunk esztétikai minősége, jól fog működik a hő-, a fény- valamint a mechanikai védelem is, továbbá a használat során a karbantartást, lefolyótisztítást is könnyebben elvégezhető és nem utolsósorban többletteret is nyerünk a lapostető által.
Lapostető szigetelőanyagok
A lapos tető szigetelésének anyagai közül a régebben általános 3 rétegű kavicsolt lemezfedést alkalmaztak. Ez azonban gyenge, sérülékeny anyag volt, a technológiai kötöttségek, a tökéletlen fényvédelem és páraszellőzési problémák pedig sok problémát okoztak a későbbiekben.
A bitumenes vastaglemezes szigetelések sokkal jobb megoldást nyújthatnak . Ezek az anyagok erősítő réteget tartalmaznak, és modifikált bitumennel készülnek. Az erősítő réteggel (például üvegszál) az anyag ellenállóbb és rugalmasabb, a modifikált bitumen a hőmérsékletre kevésbé érzékeny.
A bitumen megoldások mellett, ma már műanyag szigetelőlemezek több fajtája is rendelkezésre áll. Ma már olyan innovatív megoldásokkal találkozhatunk, melyek biztosítják a tökéletes hő, pára- és vízszigetelést lapostetők esetén, amelyek így megoldást nyújtanak a nem járható tetőktől a tetőteraszokon át a zöldtetők kialakításhoz is.
Lapostető kivitelezése
A lapos tetők szigetelése házilag nem kivitelezhető, kizárólag kifogástalan referenciákkal rendelkező tervezőt és kivitelezőt bízzunk meg lapostető kialakítására, vagy utólagos szigetelésére. Ez az egyre terjedő zöldtetőkre fokozottan vonatkozik, hiszen néhány különleges anyag (például: gyökérálló fólia) egészíti ki a tetőrétegeket, s az öntözés is új megoldásokat kíván.
Összegezve:
A lapostető tervezése során tehát számos tényezőt figyelembe kell vennünk, mint a hő-, fény-, pára-, és mechanikai védelem is. Mindezek érdekében a legjobb ha minden esetben tapasztalt megbízható tervező és kivitelező segítségét kérjük lapostető építése, vagy újra szigetelése kapcsán is.