A magyar építőipar jelentős kihívásokkal szembesül, nemcsak az infláció, hanem a rendelésállományok visszaesése miatt is. Egyensúlyának megőrzése és a bezuhanás elkerülése érdekében a szektor szereplői az állami intézkedések és a piaci dinamikák hatásait egyaránt figyelemmel kísérik.
Az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László szerint a magyar állam 2021 óta 2100 milliárd forint értékű beruházást halasztott el. A lakossági építkezések és felújítások, amelyek a munkák 20%-át adják, finanszírozási nehézségekkel küzdenek az emelkedő árak és a 10 százalékot meghaladó hitelkamatok miatt. A magánmegrendelők bizonytalansága szintén aggodalomra ad okot, mivel nem világos, mennyiben csökken a rendelésállományuk.
Lehetséges megoldások
A piac egy stabilabb része az euro alapon finanszírozott gyár- és logisztikai központ építések, melyek várhatóan 2023-24-ben is biztosítanak munkát az ágazat számára. Az állami megrendelések 15%-os csökkenése kompenzációra szorul. Az egyik lehetséges megoldás az 5%-os kamatsapka bevezetése lenne, amely segíthetne a lakosságnak az energiatakarékos felújítások és lakásépítések finanszírozásában.
A kormány korábban szabályozta a készlakások 5%-os áfával történő építését és értékesítését, melynek határidejét 2024. december 31-ig meghosszabbították. ÉVOSZ kérte a pénzügyminisztert, hogy ezt a határidőt további két évvel, 2028. december 31-ig hosszabbítsák meg, amit a miniszter támogatott, és a kormány is megfontolja.
A miniszterelnök szerint novemberben kerülhet sor a lakásügyekkel kapcsolatos tárgyalásokra. A szektor szereplői azt javasolják, hogy a családpolitika és lakáspolitika nagyobb összhangban legyenek egymással, és a kamattámogatások nagyobb szerepet kapjanak a lakhatási támogatások között. Ezek az intézkedések kompenzálhatják az állami beruházások csökkenését, és hozzájárulhatnak az építőipar stabilitásának megőrzéséhez, elkerülve annak összeomlását.
Az építőipar jelenlegi állapota
A magyar építőipar válságos időszakát éli, ahol egy 15 százalékot meghaladó volumencsökkenés esetén a teljes ágazat összeomlása fenyeget. Ebben az esetben az első lépés a betanított segédmunkások elbocsátása lenne. A járvány alatt az építőipar folyamatosan foglalkoztatott, és ötezer munkavállalót vett fel más ágazatokból, de a jelenlegi 375 ezer foglalkoztatott megtartása bizonytalan. Fennáll a veszélye annak, hogy a munkavállalók elhagyják az országot, és nem térnek vissza.
A helyzet súlyosbodását jelzi, hogy a tervezők és az építőanyag-gyártók már érzékelik a megrendelések csökkenését. E területeken már elkezdődtek a létszámleépítések. Érdekes módon a piaci helyzet nem fogja kiszűrni a kóklereket, sőt, a gazdasági válság idején tapasztalhatóan nőtt a felelőtlenül alacsony árakat kínáló vállalkozók száma, mivel a lakosság igyekezett megtakarítani.
Az építőanyag gyártók áremeléssel maradnak egyensúlyban
Az építőanyagárak további csökkenésére sem számítanak a szakértők. Az építőanyag-gyártók áremeléssel próbálják kompenzálni a költségnövekedést és volumencsökkenést.
Ezen felül felkerestük Horváth László generálkivitelezőt, a House Office Hungary Kft tulajdonosát. Ő elmondta, hogy vállalkozásában az építőanyagok drágulása jelentős, míg a munkabérek emelkedése lassabb. Prognózisa szerint a piac teljesen le fog állni, ami negatívan befolyásolja az ingatlanok értékesítését, különösen a hitelre vásárolt ingatlanok esetében.
Összességében a magyar építőipar nehéz időszakon megy keresztül, amely komoly munkanélküliséghez vezethet, és széles körű társadalmi-gazdasági következményekkel járhat. A válság kezelésére és a munkavállalók megőrzésére sürgős intézkedések szükségesek, hogy elkerüljük a még nagyobb bajt.
Az építőanyagok ára drasztikusan emelkedett az elmúlt években, egyes termékek ára akár háromszorosára is nőtt. A munkadíjak 10 százalékos emelkedést mutatnak, de a jövő bizonytalan. Az iparág egy időre teljesen leállhat, ami akár 500 000 ember munkanélküliségéhez vezethet, és ezzel gazdasági nehézségeket idézhet elő az országban.
A magyar építőipar kritikus állapotú. A drasztikus áremelkedések, a munkaerőhiány és a várható leállások együttesen jelentős negatív hatást gyakorolhatnak az ország gazdaságára és társadalmára. Ez rámutat arra, hogy sürgős és hatékony intézkedésekre van szükség a válság kezelésére.
Felmerült az építőanyag árak szabályozásának lehetősége
A kormányzati szintű intézkedések közül több lehetőség is felmerülhet, mint például az építőanyagok árának szabályozása, az építőipari vállalkozások számára nyújtott támogatások, a munkaerő-piaci intézkedések és a hitelkamatok csökkentése. Ezen intézkedések célja, hogy stabilizálják az ágazatot, megelőzzék a tömeges munkanélküliség kialakulását, és fenntartsák az építőipar létfontosságú szerepét az ország gazdaságában.
A helyzet súlyosságát tekintve fontos, hogy a kormány gyorsan és hatékonyan cselekedjen annak érdekében, hogy megakadályozza az ágazat teljes összeomlását, és enyhítse a társadalmi-gazdasági következményeket. Az építőipar stabilizálása nem csupán a szektor szereplőinek, hanem az egész ország jólétének szempontjából is kritikus fontosságú.